Veszélybe kerülhetnek az uniós oktatási célkitűzések?

2011. február 17., csütörtök 10:12

Betűméret:

Nagyobb erőfeszítéseket vár a tagállamok többségétől az EU2020-as stratégiában lefektetett két kiemelt oktatási cél elérése érdekében a területért felelős uniós biztos, aki ugyanakkor elismerte, hogy a Bizottságnak korlátozottak az eszközei arra, hogy sarokba szorítsa a sorból kilógókat.

„Számos esetben nem eléggé ambiciózusak a nemzeti célkitűzések. Remélem, hogy a tagállamok végleges nemzeti reformprogramjaikban bátrabb célokat tűznek majd maguk elé” – jelentette ki az oktatási ügyekért felelős miniszterek hétfői ülését követően Andrulla Vasziliu, az EU területért felelős biztosa.

Vasziliu a BruxInfo kérdésére elmondta, hogy a tagállamok által eddig tett vállalások a két kiemelt célt, az iskolaelhagyók arányát és a 30-34 éves korosztályban a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányát illetően elmaradnak attól az előirányzattól, amit az EU2020 gazdasági stratégia keretében határoztak meg a tagállamok. Emlékezetes, hogy a vegyes mérleget produkáló Lisszaboni Stratégiát felváltó újabb tíz éves programban a kormányok a korábbi 23 helyett öt kiemelt, számszerű célt fogalmaztak meg 2020-ig, amelyeket a tagállamoknak nemzeti vállalásokra kell lefordítaniuk.

Az ötből két kiemelt cél az oktatásra és képzésre vonatkozik, fontos szerepet kölcsönözve a stratégiában egy olyan politikai területnek, ami alapjában véve nemzeti hatáskörbe tartozik. Az EU 2020-ra a jelenlegi 14,4 százalékról 10 százalék alá szeretné leszorítani a korai iskolaelhagyók arányát az Unióban, ami 1,7 millióval kevesebb kiszálló diákot jelent. A Bizottság szerint azonban a tagállamok eddig jelzett vállalásaival 200 ezerrel elmaradnának a kitűzött céltól. Még rosszabbak a kilátások a másik célt illetően, ahol az EU a 30-34 éves korosztályban a jelenlegi 33 százalékos szintről 2020-ra 40 százalékra kívánja növelni a felsőfokú diplomával rendelkezők arányát. Az eddig összegyűlt nemzeti „felajánlások” ugyanakkor mindössze 37 százalékot tesznek ki, ami körülbelül 800 ezer diplomással kevesebb a kitűzött célnál.

„Remélem, hogy a végleges reformprogramok ambiciózusabbak lesznek” – jelentette ki a biztos, aki egy kérdésre elmondta, hogy Magyarország vállalásai mindkét területen megfelelnek az elvárásoknak. A 27 EU-tagállamból eddig csak kettő, Hollandia és Nagy-Britannia nem határozott meg az uniós szintű vállalásokat leképező nemzeti célokat. A kormányalakítás miatt késlekedő hollandok azonban hamarosan pótolják a lemaradást, az Egyesült Királyság azonban más eset. A britek ugyanis úgy értelmezik az Európai Tanács által tavaly elfogadott szöveget, hogy az nem kötelezi őket külön oktatási célok meghatározására, amennyiben az nincs összhangban a nemzeti szabályozással.

Hoffmann Rózsa, az oktatási miniszterek tanácsülésén elnöklő magyar államtitkár a színvonalas oktatásba és képzésbe történő beruházást, a fiatalok munkaerőpiacra való belépésének megkönnyítését és az egész életen át történő tanulás mindenki számára való biztosítását sorolta a legsürgetőbb teendők közé.