A Millenniumi Fejlesztési Célok 2. pontjában az ENSZ az alapfokú oktatás általános bevezetését tűzte ki feladatul. A tervezet kidolgozása során, illetve az azóta elkészült jelentésekben kitérnek azokra a világszerte érvényes alapvető feltételekre, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy minden gyermek legalább az elemi ismereteket megszerezze.

Az oktatáshoz való elemi jog korántsem érvényesül mindenhol, részben társadalmi, részben gazdasági és politikai okok miatt. Ahhoz, hogy egy adott ország polgárainak esélyük legyen beleszólni a közügyekbe, hogy gazdaságilag önállóvá váljanak vagy akár megfelelő orvosi ellátásban részesítsék családjukat, az oktatás általános bevezetése elkerülhetetlen lépés.

Több mint 100 millióra teszik azon általános iskolás korú gyermekek számát, akik nem kerülnek be az oktatási rendszerbe. A helyzet Dél- és Kelet-Ázsiában, illetve a szubszaharai Afrikában a legriasztóbb. Annak felismerése, hogy az alapvető ismeretek megszerzése milyen összetett módon képes javítani egy adott ország életszínvonalán – közelebb juttathatja a fejlődő országokat a gazdasági növekedéshez, a járványok megfékezéséhez, az éhínségek elkerüléséhez – még várat magára.

A legfőbb okok közé tartozik a szegénység éppen úgy, mint a régióban elterjedt nomád életmód. A szegény gyermekek kisebb valószínűséggel mennek iskolába, mint a jobb anyagi körülmények között élő társaik és ugyancsak eltérést mutatnak a számok a vidéken iskolázott és a városi diákok között, az utóbbiak javára billentve a mérleg nyelvét. Például Mozambikban az iskoláztatási arány ugyan 26%, vidéken ugyanez már csak 12 százalékot tesz ki. Burkina Fasoban, Guineában, Madagaszkáron, Nigerben és Togóban is hasonló eltérések mutatkoznak.

A legszembetűnőbb különbség azonban a fiúk és a lányok iskoláztatásának mértékében jelentkezik, valóságos szakadékot képezve a két nem között. Ez a nemek közötti különbségtétel több okra is visszavezethető, amelyek között említhetjük a nők fiatalkorban történő férjhez adását, a szülők félelmét, hogy lányaik az iskolába vezető úton erőszak áldozataivá válhatnak, a rájuk háruló háztartási munkák mértékét, amelyek nem hagynak időt az iskolába járásra vagy a családok rossz anyagi helyzetét. Ide sorolhatunk olyan banálisnak tűnő, de valóságos problémákat is, mint a női mosdók hiánya számos iskolában, amely sok lányt eltántorít az iskolába járástól.

Mindezeken kívül nehezítő tényezőként jelenik, ha egy gyermek etnikai vagy nyelvi kisebbséghez tartozik, ha sérült vagy fogyatékos, illetve ha háborús területen él.

Kitekinto.hu

Kapcsolódó cikkek

• 8,5 százalékkal nőtt az erasmusos hallgatók aránya
• Magyarországra jön az USA alternatív oktatásának nagyágyúja
• Kevesebb gimnazista lehet Szlovákiában
• Radikálisan csökkent az olasz és lengyel diákok száma
• Nő a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya Szlovákiában
• Visszaveti a gazdaságot és életeket tesz tönkre a rossz számolókészség Nagy-Britanniában
• Tiltakoznak a felsőoktatás reformja ellen a cseh egyetemisták
• Csökken a diákok és az iskolák száma, de egyre több a tanár Lengyelországban
• Szlovákia: egyetemen oktatják a sörfőzést
• 300 ezer egyetemista tüntet a felsőoktatási reform ellen Csehországban