Az oktatási bizottság december 8-án döntött azokról a módosításokról, melyek többségét egyhangúan támogatták a kormánypárti képviselők. Benyújtotta a bizottság azt a javaslatot, amely – a keddi frakcióülésen elhangzott miniszterelnöki kérésnek megfelelően – pontosítja, hogy a települési önkormányzatok milyen feladatokat vállalhatnak át az államtól. A több mint húsz pontból álló javaslat szerint a fenntartás – az óvoda kivételével – az állam feladata, és az önkormányzatok kizárólag a működtetésre szerződhetnek majd.

Változik a fejlesztés rendszere

A megállapodás értelmében kikerül a javaslatból a fejlesztő osztály, a munkacsoport javaslatára pedig bekerül egy olyan passzus, amely az érintett a gyermekek helyzetének rendezésére vonatkozik. Változatlan marad az a szabály, hogy a gyerekek az azt követő évben válnak tankötelessé, amelynek augusztus 31. napjáig betöltik hatodik életévüket. Új elem ugyanakkor az, hogy azok a gyerekek, akik esetében azt a szakértői bizottság javasolja, még egy évig maradhatnak az óvodában. Ők azok, akik az eredeti elképzelés szerint a fejlesztő osztályokba kerültek volna.
Megállapodás született a Híd-programról is, a javaslatban az szerepelne, hogy ilyen program általános iskolában és középiskolában a kormány által meghatározott feltételek szerint szervezhető.

Az egész napos iskola ügyében szintén egyetértésre jutottak

Az ennek alapján megfogalmazott bizottsági indítvány az egész napos iskola fogalmát választható oktatási formaként definiálja, de egyértelművé teszi azt is, hogy ezen iskolaszervezési forma esetén – sajátosságaiból adódóan – nincs mód a tanulók foglalkozások alóli felmentésére. A nem ilyen rendszerben működő iskolák, tehát a többség esetében, csak azt írja elő a törvény, hogy 16 óráig kell foglalkozásaikat megszervezni, melyek látogatása alól az igazgató adhat felmentést.

Intézményi tanácsok vigyáznak majd a helyi közösségek érdekeire

A kormány által támogatott csomagba bekerült több, a kollégiumok működését érintő javaslat is, és beépül a törvénybe a Lázár János frakcióvezető által jegyzett elképzelés, mely szerint az iskolákban a helyi közösségek érdekeinek képviseletére intézményi tanács hozható létre.

A közösségi munka a bizonyítvány feltétele lenne

Továbbra is vitatott pont az érettségi, amelynek tartalmát illetően közeledtek az álláspontok, de a szövegszerű változatban még nem jutottak egyezségre. A bizottsági javaslat értelmében az érettségi vizsga tantárgyaiból eltérő szintű követelmények alapján lehetne vizsgát tenni. Az érettségi magasabb követelmények szerint kizárólag központilag, külső vizsgabizottság előtt lenne megszervezhető, amelynek szóbeli vizsgarészén a tanulót felkészítő pedagógus – a tanuló kérésére – részt vehet, azzal a kitétellel, hogy a tanuló teljesítményének értékelésében nem vehet részt. A közösségi munka nem az érettségire bocsátás, hanem a bizonyítvány kiadásának feltétele lenne, és a kormány rendeletben határozná meg, hogy a felsőoktatási intézménybe történő felvételhez az egyes alapszakok esetében az érettségi vizsga mely tárgyából vagy tárgyaiból kell a magasabb követelmények szerint teljesíteni. Utóbbi egyébként ma is így van, a közösségi munkára vonatkozó módosítást illetően pedig már korábban egyezségre jutottak a felek.

(Forrás: MTI)
(www.edupress.hu)

Kapcsolódó cikkek

• Új korszak kezdődött a moldvai magyar oktatási program életében
• Nőttek a határon túli oktatási támogatások
• Félidőben a kormány – Oktatási kapcsolattartás a külhoni magyarsággal
• Magyarországra jön az USA alternatív oktatásának nagyágyúja
• Rendben megkezdődött a matematika írásbeli érettségi vizsga
• Táplálkozási ismeretek az oktatásban
• Befejeződtek a magyar írásbelik
• 160 millió forintból fejleszti képzéseit az SZTE
• Csak jelentős válság esetén tolják ki az életpályamodellt
• Az államtitkárság számít az igazgatókra

Címkék:iskola, Iskolák, oktatás, Oktatáspolitika